Ahogy enyhül az idő

Lassan véget érhetne ez a hőség... Két hete, ahogy hűvösebb volt egyből túracipőt húztunk szombaton és vasárnap is és kirándultunk egyet. Igazán jól esett, nekünk is és Sunnynak is. Elmentünk a Börzsönybe, körbesétáltuk Nógrád várát, másnap pedig a Somlyó-tanösvényen barangoltunk.

Sunny nagyon élvezi, ha mehet, nyomulhat előre, kivéve hőségben, mert akkor az első árnyékig rohan csak, ott pedig lefekszik. Lassan elkezdjük azért megint gyűjteni a helyeket, hogy hova kiránduljunk ősszel, amikor a legszebb színekben pompázik a természet.

Még mindig vannak dolgok, amikbe ha belegondolok, furcsa, hogy egy kutya mennyire, megváltoztathatja az embert és a szokásait. Korábban nagyon szerettem a nyári hónapokat, vízparton lenni, vagy medencében úszkálni, napozni és élvezni a semmittevést. Idén nyárra ez annyira megváltozott, köszönhetően annak, hogy mióta Sunny velünk van rengeteget kirándulunk, sétálunk, hogy nem esik már jól ennyit napozni és állandóan víz közelben lenni, mert ettől sokkal de sokkal jobb móka kutyussal kirándulni, jó fotókat csinálni, a túrák végeztével pedig egyformán kidőlni:) 

Sunny a tavalyi hőséget jobban viselte, valószínű azért, mert még kicsi volt. Sok hörgő, nyáladzó bulldogra mondják a gazdáik mikor meglátják Sunnyt, hogy az ő kutyájuk sem volt ennyire "bulldog", amikor kicsi volt. Őszintén szólva boldog lennék, ha a korral csak ennyi jönne elő Sunnynál, azaz hogy nem viseli jól a meleget és a nyálát vissza tudná tartani, plusz sötétben nem rémülne meg senki, hogy talán egy malac közelít?!

Mostanság a feje nőtt, meg is jegyezték már neki, hogy "Milyen nagy képed van, te szegény...:)", pedig tök arányos! jelenleg 1 éves és 7 hónapos, sokkal nagyobbra már biztos nem fog nőni, de ez így a legjobb, praktikus kis állat. Minden kutyussal kijön, bár vannak akik nem vevők rá és odamorognak, Sunny sajnos nem mindig veszi lapot és újra próbálkozik, mindenkivel játszana. Pár napja egy vizslával játszott, de nem lett túl jó vége, bár vicces volt. Sunny amikor játszik időnként odarohan hozzánk, megszimatol, tudatosítja magában, hogy még meg vagyunk, aztán fut vissza csatázni. Igen ám, de ha elé áll egy vizsla, akkor nehezen tud szabadulni, ő fut jobbra-balra, a vizsla meg csak egyet-egyet lépked. Egy darabig ez ment, aztán láttuk Sunny-n, hogy aggódik, hogy nem tud odaszaladni hozzánk, mert a vizsla útját állja, aztán egyszer csak nekiugrott a vizslának és a szörnyecskés hangján kezdett bosszankodni, mintha jelezte volna, hogy neki most már totál elege van és engedje el. Úgyhogy itt véget is ért a játék, ami nem volt túl kiegyenlített, de azért szép próbálkozás volt. Szóval játszik ő mindenféle fajtájú, méretű kutyussal. Egy jó ideje már Royal Canint kap, ettől gyönyörű fényes a bundája és nincs semmilyen "mellékhatása". Tökéletesen lehet tőle porszívózni, felmosni, ezt ő korábban játéknak vette, így mindig kizártam az adott helyiségből, bár előtte hagytam idő neki, hogy hátha jó "fiú" lesz, de ha többszöri felszólításra sem engedte el a porszívót, akkor máshol várta meg amíg végzek. Több százszor is eljátszhattuk ezt, mindig megadtam neki az esélyt, hogy ott maradhat, ahol takarítok, de hiába. Aztán egyszer csak semmilyen érdeklődést nem mutatott, lefeküdt egy pontra és maximum mászkált, de sosem támadt rá az eszközökre. Én meg gonosz módjára próbálgattam is, hogy teljesen közel dugtam a fejéhez a porszívót, ahogy feküdt, de meg sem moccant, ez felért egy csodával:) Erről el ne felejtsek majd egy képet mutatni. Szóval azóta is sikeresen takarítunk, együtt.

Sokan félnek attól, hogy a kutyák megrágják a gazdák cipőit, szerintem joggal, bár vannak válogatós kutyák. Sunny eddig egy cipőt tett tönkre, de azt rendesen. Mégpedig Gábor lovagló cipőjét, biztos nagyon tetszenek neki a szagok rajta, meg az anyaga, eddig kétszer sikerült valahogy elhúzni az előszobában lévő beépített szekrény ajtaját, a mai napig elképzelésünk sincs hogyan. Amikor hazaértem, mindkétszer, nyitottam az ajtót, hallom a nagy lihegést, lépek be és meglátom a kidülledő szempárt, egyből tudtam, hogy itt valaki egész nap "dolgozott", az előszobába belépve tárult elém a látvány, a cipő úszik a nyálban és cafrangos, másodjára már gyakorlatilag nem volt meg a hátsó része, és a nyáltenger ugyanúgy elöntötte. Azóta magasabbra raktuk a cipőt, így pedig azt csinálta valamelyik nap, hogy amikor el volt húzva az ajtó, akkor két lábra állt és szimatolva elkezdett sírni, hogy nem éri fel a cipőt, még ilyen kutyát:) Olyan már előfordult, hogy tudtuk, hogy nem jól húztuk el az ajtókat és akkor kiszedett cipőket, de semmit nem csinált velük, neki csak a lovas kell... De szerintem ezektől a dolgoktól lesz egyedi és senkihez nem hasonlítóható egy-egy kutya:)Azon gondolkozom még, hogy mi az ami kimaradt az utóbbi időben, de igazából Sunny nagyon jó kis kutyus, illetve csak annyira rosszcsont, amennyire kell:) 

Nem szerettem volna nyári szünetet tartani a blogon, de azért egy kisebbet csak összehoztam. 

Most már ismét rendszeres beszámolókat olvashattok Sunny életéről és leírásokat egyéb kutyásokat érintő dolgokról, mivel kaptam sok pozitív visszajelzést, hogy a bejegyzések segítettek nektek, aminek nagyon örülök és a blog arculatát is tervezem kicsit felfrissíteni.