Egy francia bulldog és gazdái története: Az első perctől kezdve 1. rész

Sokaknak megadatik, hogy már egészen kis korától kezdve ismerje kutyáját és tanúja legyen annak, hogyan cseperedik. Ha nem is látja minden nap, minden héten, de a tenyésztő dokumentálja a mindennapokat. A bevésődési szakaszként is emlegetett periódust, amely a születéstől az anyától való elválasztásig tartó korszakot jelöli, a tenyésztőnél töltik a kutyusok, ami ebben az időben kimarad az életükből, az nehezen pótolható, ugyanis kiskutyák gondos, szakszerű nevelése, szocializálása, alapozza meg későbbi képezhetőségüket is.

Sunny, amikor még egy filc méretéhez lehetett hasonlítani

Mi is tartjuk a kapcsolatot a tenyésztővel Gabival, aki találkozásunkkor hatalmas mennyiségű tanáccsal látott el minket, így igazából arra akkor már nem is maradt idő, hogy a mindennapokról kérdezzük, belegondolva, hogy Sunnyék 10-en voltak testvérek, elképesztő dolgokat művelhettek. Szóval kicsit most kíváncsiskodtam, hogy mi történt Sunny életének első 3 hónapjában. A történet elmesélése közben, azért igyekszem hasznos infókat is becsempészni a sorok közé.

A francia bulldog kölykök császármetszéssel születnek, mert a kutyamama nem boldogulna a kicsik világra hozásával. Az okok a fajtára jellemző tulajdonságokban keresendők, a nagy és kerek fej, a hordó formájú mellkas mind-mind nehezítik a szülést. Amíg a műtétek végzik a tenyésztő segédkezik, tisztogatja, dörzsölgeti a kicsiket, ahogy anyjuk is tenné. Gabi érezte, hogy sok kiskölyök lesz, mert csak adogatták sorra őket. Hirtelen nem is tudta, hogy pontosan hányan vannak. De ez akkor nem is volt fontos.

Tata-várudvari Diadém és Kiss Bully Johnnie Walker utódai

A kiskutyák visítoztak, bömböltek. Miután valamennyi kiskutya megszületett el kellett látni őket, megszárítani, átvizsgálni egyesével. Hazavitték a kutyusokat a már előre befűtött házba, a helyüket pedig infralámpa alatt alakítottak ki. Egy percre sem hagyták egyedül a kicsiket és az anyjukat. Gabiék kíváncsian várták, hogy Diadém milyen kutyamama lesz. "Felébredt és szemben találta magát tíz fekete nyivákoló kicsivel. Ilyen gyorsan még nem szaladt ki műtét után szobából kutya, mint ő. Amikor visszahoztuk csak állt a láda mellett és értetlenül nézte mennyien vannak. Ekkor már tudtam hosszú ébren töltött éjszakáink lesznek heteken keresztül." - meséli Gabi.

Születésük után a kiskutyák igényei leginkább táplálékfelvételre, alvásra, ürítésre irányulnak, de szükségük van anyjuk szinte folyamatos gondoskodására, a vele, valamint a testvérekkel való testi kontaktusra. Diadém az első napokban nem igazán babusgatta a kicsiket, így a tenyésztőre hárult a feladat. A nyalogatást pótolandó langyos vizes vattával mosogatták a 10 kicsi pociját, két óránként. Mikor már erejük végét járták, Diadém végül hozzálátott gondoskodni a kicsikről. "Hallottam olyat, hogy az anya nem nyalogatta az újszülöttjét. A gazdi bekente májkrémmel a kicsi hasát és innentől kezdve nyalogatta."- tette hozzá Gabi.

Mivel 10 kicsinek nem volt elegendő Diadém teje, így Gabiék továbbra sem pihenhettek, most tápszert melegítettek és fecskendőből pótolták a tejet.

A kicsik vakok és süketek. De érzik a szagokat és a hőmérsékletet. Megszokják az emberek érintését az illatukat. Kimásznak az infra alól, ha melegük van. Arra kell törekedni, hogy csendben legyenek, mert akkor minden rendben van. Ha sírnak, akkor éhesek vagy fáznak, a többi időben békésen alszanak.

Két hét múlva kinyílik a szemük. Három hetesen már próbálkoznak lábra állással. Ebben az időszakban általában egyszerű dolga van a tenyésztőnek, az anyuka szépen eteti nyalogatja őket. Szinte csak megfigyelőként vannak jelen az emberek. Gabi azt mondta, hogy jó látni ahogy napról napra ügyesednek. Sokat ücsörögnek mellettük ilyenkor is, de nem zavarják őket a kialakult harmóniájukban.

"Négyhetesen már határozottan felveszik a kapcsolatot velünk." - folytatja Gabi. "Ha hívjuk őket odatotyognak hozzánk, megszagolnak, megrágogatnak. Ha idegen zajt hallanak spuri vissza a helyükre. Érdeklődőek. Elkezdenek eszegetni először folyékonyan a tápot. Beáztatom, leturmixolom. Édesen eszegetnek, szinte azonnal rávetik magukat az új ízre. Még nem teljesen koordinált a mozgásuk így beletotyognak, belelépnek. Szóval igazi kismalac banda, úgy esznek, hogy utána tetőtől talpig maszatosak." - idézi fel az emlékeket.

T alom virgoncai

Hétről-hétre haladva soron következett a beszélgetésünkben az ötödik hét, amikor kicsit átrendezik saját életterüket is. A kölyköknek elkerítenek egy részt a lakásban, ahol szabadon garázdálkodhatnak. Azt hiszem senki nem feltételezi, hogy ezzel a kiskutyák beérik. Ezért Gabiék felügyelétével naponta négyszer garázdálkodhatnak a lakásban. Elképesztő lehetett, ahogy a tíz kicsi szaladgál össze-vissza.

"Jól meg kellett gondolni, hova lépek, mert mindenütt kutya volt." - tette hozzá.

Gabinak eszébe jut, hogy úgy hét hetesek lehettek a kutyák, amikor kidöntötték az elkerített rész egyik falát. "Bomba nem csinált olyan pusztítást, mint ők." - mondja nevetve. Mindenütt pisi, kaki, a székről lehúzott ruhák. A 10 kis fekete a napi sajtót is kiolvasta, aztán gondolták már úgysincs benne semmi újdonság, hát cafatokra szedik. Felettébb boldogan és lelkesen üdvözölték a hazatérő Gabit, aki látta, hogy itt bizony kő kövön nem maradt. Akkora puszttíást végeztek, amire már nincs szó, amin nem tudja az ember, hogy sírjon vagy nevessen. Gabi a sokkból felocsúdva újjáépített, csavarozott, falat erősített, majd egyesével visszarakta a kicsiket. Mint elmondta, cserébe egy mukkanás nélkül aludtak egész délelőtt, míg eltakaírotta a romokat.