2011. június 7., kedd

Sunny egy vérengző vadállat, avagy hogy éljen túl egy napot kutya és gazdája

A tegnapi nap nagyon durva volt, Sunnynak és nekem is, kölcsönösen, na meg Gábornak is ezt végighallgatni:)
Másoknál este 8 után már elhalványulnak a fények, lecsendesednek a lakók, hát nálunk leginkább akkor indul be az élet, mostanság. Sunny nem szereti, ha este nem együtt vagyunk, teljesen bekattan, amikor egyikünk fürdik, vagy éppen egy másik szobában van. Ő azt szereti, ha este mindhárman együtt ülünk (hozzáteszem ő fekszik és alszik!) a földön, szóval úgy jó neki, ha együtt a falka:-) (az nem baj, hogy nekünk nem kényelmes:-) De mielőtt odaáig eljutottunk volna, hogy ez a kép fogad egy hozzánk érkezőt, nos addig bizony rögös út vezetett.
Kezdődött azzal, hogy Sunny szokás szerint bepörgött (pedig volt nagy séta meg játék is) rohangált, ugrált és ugrálva harapdált. Na jó, nem szépítem, Sunny nem harapdál, ő harap. Annak, hogy nem igazán működnek, vagy egyáltalán nincsenek fájdalmat érzékelő receptorai, lehet valami köze ahhoz, hogy nagyon fájdalmasakat és nagyokat harap, számára lehet, hogy egyáltalán nem létezik fájdalom, mivel ő nem ismeri, nem is tudhatja, hogy másoknak bizony van, ami fájdalmat okoz.
Így történt, hogy egy ugrás közben megharapta a lábamat, igazából annyira nem fájt, mert az ugrásból hamarabb földet ért, minthogy a fogai ténylegesen belemélyedtek volna a lábamba (ezt a csodálatos hatást ezúton is köszönöm szépen a gravitációnak:-)). Nagyobb jelentőséget nem tulajdonítva az esetnek, tekintve, hogy mindennapos, játszottunk még egy kicsit a frizbivel, egyszer csak vettem észre, hogy a sárga frizbin piros foltocskák vannak, közelebbről szemügyrevéve láttam, hogy ez bizony vér. Nagyon megijedtem, hogy mi baja lehet Sunnynak, gyorsan elkezdtem nézegetni, de sehol semmi nyoma vérnek, sérülésnek...És akkor észrevettem, hogy az én lábam viszont véres, de tudtam, hogy nem én vérzek, mert tényleg nem harapott akkorát, amíg én agyaltam, hogy mi lehet ez, addig Sunny valamit nagyon elkezdett szimatolni a földön, odamentem és akkor vettem észre, hogy ott van az egyik kis foga:-) Az történt, hogy a harapás közben kiesett az egyik tejfoga és az ínye vérzett egy picit:-) Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy lehet egy kis tejfogait még csak éppen most váltó kicsi állat ilyen vérengző vadállatt néha:-)
Így néz ki egy vérengző fenevad:-)
A következő dolog, akkor történt, miután megszárítottam a hajamat. Most a legtöbb dolgot olyan helyen tartjuk, ahol Sunny nem fér hozzá, így a hajszárítómat is fellógatva tartom. Most is fellógattam, de a vezetéket még elérte Sunny és mire észrevettem, addigra már jól meg is rángatta, aminek következtében kissé nyakonvágta a hajszárító, de megint csak egy szemrebbenés nélkül továbbment... Aztán később még pakolgattam a szekrényben, úgy gondoltam Sunny még a nappaliban van valahol, és éppen csuktam be a szekrény ajtót, mikor érzem, hogy alul valamiben megakadt, hát Sunny időközben a legnagyobb csendben beosont a hálószobába és már félig be is mászott a szekrénybe én pedig erről mit sem tudva rázártam az ajtót, de semmi, még csak fel sem kapta a fejét, jelét sem mutatta annak, hogy ez most nem esett jól neki, mintha annyival elintézte volna a történetet, hogy "Ááá inkább kijövök most a szekrényből, mert túl kicsi a hely és még sötét is van."

Tudom, hogy vannak napok, amikor sorozatosan fordulnak elő szerencsétlenségek, és hiába próbáljuk nem tudjuk elkerülni, de azért remélem most egy időre letudtuk az efféle napokat...:-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése